Feltehetnénk a kérdést, hogy hogyan lehetséges ez. Pontosan 300 évvel ezelőtt Komáromnak 8321 lakosa volt, Érsekújvárnak csak 1500. Lásd az alábbi táblázatot. Csak az érdekesség kedvéért, mikor Komáromnak 1850-ben 11 ezer lakosa volt Zsolnának csak 2 ezer, Beszterce bányának csak 5.600, még az 1910-es népszámláskor, vagyis 100 évvel ezelőtt is Komáromnak 22.337 lakosa volt Zsolnának csak 11.996. Vagyis Komárom száz éve még kétszer akkora város volt, mint Zsolna. Ma mi is a helyzet?   Ma Zsolnának 83.980 lakosa van Komáromnak pedig csak 34 ezer, vagyis Zsolna 2,5 nagyobb város lett. Ebből világosan ki lehet venni, hogy Zsolna 5 x gyorsabban fejlődött, mint Komárom. Nos ennek vannak nagypolitikai vetületei is, de a helyi politikusaink által elkövetett sorozatos hibákkal is magyarázható, főleg az, ami az utolsó 25 évben történt. Még Érsekújvár is messze mögöttünk kullogott 1910-ben Komárom kétszer akkora város volt, a hatvanas években már Újvár is megelőzött minket. Nos ezt nem lehet csakis arra visszavezetni, hogy a déli területeket a szlovákok elnyomták. A hatvanas évektől kezdve a rossz városvezetések, a betelepültek kapzsisága, az igazi patriotizmus megszűnése az igazi okai a leépülésünknek. Komárom a XIX.századba Felvidék mai területein Pozsony és Kassa után a harmadik legnagyobb város volt nagyon sokáig. Már 1847-ben 20.660 lakosa volt. Több száz város elhúzott mellettünk, ma már lezüllöttünk egy nagy falu szintjére, ahol az egyeseknek nagyon jó, a többségnek meg egyre rosszabb. Komárom adottságai még ma is sokkal jobbak, mint mondjuk Érsekújváré, vagy Zsolnáé, Beszterce bányáé. Kis jóakarattal és hozzáértéssel ki lehetne mászni abból a pocsolyából, amibe az előző rossz városvezetések Öregkomáromot juttatták. Egyesíteni kell a két városrészt, most és azonnal.

•   Év Lakosság
• 1715 - 8321   1720 - 10 420   1780 - 11 007   1787 - 12 067   1847 - 20 660   1850 - 11 214   1870 - 12 812
• Év Lakosság
• 1880 - 13 108   1891 - 13 076   1910 - 22 337   1921 - 17 715   1930 - 21 158   1940 - 21 957   1950 - 16 343
• Év Lakosság
• 1961 - 23 995   1970 - 26 633   1980 - 32 520   1991 - 37 346   2001 - 37 366   2011 - 34 349

 A táblázatból könnyen kivehető Öregkomárom (Komárom) fejlődés, hanyatlása és főleg a mai helyzet, ami minket leginkább érint.

Kiolvasható, hogy 2001-2011 között 3 ezerrel csökkent a városunk lakósainak a száma, ami  kb. 10% csökkenést jelent. Ezt összehasonlítva két közeli járási székhellyel

Dunaszerdahelyen a lakosságcsökkenés :

2001-ban 23519 és  2011-ben 22477, ami kb 4% csökkenést jelent

Érsekújvárban:

2001-ben 42262 és 2011-ben 39646, ami kb 7% csökkenést jelent

Ha a három várost összehasonlítjuk, akkor egyértelművé válik, hogy nálunk legrosszabb a helyzet. Mire vezethető mindez vissza. Ami a munkahelyek számát és a 25 év alatt megszüntetett helyeket hasonlítjuk össze nálunk ebben a statisztikai mutatóban is a legrosszabb a helyzet. Vagyis nálunk 1991-1995 között megszűnt 15 ezer munkahely. Gyakorlatilag a város területen leszámítva a cipőgyárat nem létezik egyetlen egy nagyobb vállalat sem.

Még létezik egy további ok a leépülésre, de ez a statisztikai adatokból nagyon nehezen kivehető, ami lényegében főleg azokat a városokat érinti nagyobb arányban ahol kevés a munkahely. A munkahelyek utáni elvándorlás. Ez kétféleképpen történik:

1. Végleges elvándorlás új lakcímmel

2. A lakcím marad, de lényegében a polgártársunk már nem él Öregkomáromban, vagyis csak szabadságra, rokoni látogatásra jön haza. Ki tartozik és hányan ebbe a csoportba, azt csak megsaccolni lehetne. Szerintem minimálisan ezer honfitársunk dolgozik külföldön, legjobb estben is 100-200 km távolságban, legrosszabb esetben Angliában 2 ezer km-re..

1995 előtt Komáromban csak a város területén minimálisan 15 ezer munkahely létezett. Ma ezek nincsenek. A járás egész területéről rengetegen ide jártak dolgozni. Volt városi buszközlekedésünk, ma nincsen. Járt vonat Gútára, ma már ez sincs. Belváros nyüzsgő életet élt, főleg az itt dolgozóknak köszönhetően.

Akárhogyan is közelítjük meg a problémák gyökerét, a munkahelyek hiányában kell keresni a városunk leépülésének a fő okait. Fiataljaink eleve már csak messze innen találnak munkát, a közép és az idősebb korosztálybeliek pedig vagy a munkanélküliek létszámát gyarapítják, vagy minimálbérért kiszolgáltatva a politikai és gazdasági helyzetünknek tengetik napjaikat. A városban gyakorlatilag arányaiban sokkal kevesebb a vállalkozó, mint más városokban, közülük is sokan nem is itt vállalkoznak, hanem nagyobb városokban. A munkavállalkozók nagy része, az állami szektorból kerül ki, a hatalmi és az abból élő szervek alkalmazottjai (rendőröl bírósági alkalmazottak, adóhivatal, városi hivatal, járási hivatal, iskolák, tűzoltóság , vasutasok stb.), vagyis a nem termelői szférából.

Milyen vállalkozások telepedtek le? Nos erre könnyen lehet válaszolni, a bank szférában dolgozók és a hazárd szolgáltatásokban ügyködők. Gyakorlatilag Öregkomáromban egy-két üzleti, kisebb szolgáltatási vállalkozásokat leszámítva nincsenek igazi vállalkozók. Miért van ez? A gazdasági élet sokszínűsége, nyüzsgése az, ami szerint meg lehet ítélni, hogy egy közeg jól működik- e, vagy sem. Nálunk ez a nyüzsgés megszűnt. Ha nincsenek munkahelyek nincsen igazi élet és ha nincsen élet, akkor a város meghal. Öregkomárom már haldoklik.

Mit tesz a mostani, vagy mit tettek  az előző városvezetések, hogy ez a helyzet megváltozzon?

Gyakorlatilag semmi sem történik. Az eltelt 15 évben egyetlen egy új munkahely a város területén nem jött létre, ami ezeken az áldatlan helyzeten változtatott volna. Voltak kisebb nagyobb próbálkozások 20-50 munkahely létrehozásával, de gyakorlatilag rövid idő elteltével mind-mind megszűntek. Ígérgetések a választási kampányokban voltak, de semmi konkrét tett az ígérgetéseket nem követték. Az összes eddigi városvezetés össze munkája abban merült ki, hogy évente az állami költségvetésből nekünk szánt pénzösszegeket elosztották, pontosabban elverték sok esetben értelmetlen és hanyag módon.

Érthetőség kedvéért, hogy mennyi az annyi, a 2015-ös költségvetés 21 millió EURÓ elosztásáról szól.

http://sziakomarom.sk/mire-megy-a-penz/

A 21 millióból 8,4 az iskoláinkra megy el. A maradék 12,6 millió kerül szétosztásra.

Csak a városháza működtetésére bérek, többi rezsiköltségekre és a képviselők juttatásaira 2 571 140 Euro van betervezve. Ami a költségvetés 12% teszi ki.

2 571 140
1.1.Manažment a prevádzka mesta, MsÚ, budov  2 185 840
1.1. Manažment a prev. mesta – viazaná rezerva  120 000
1.2.Útvar hlavného kontrolóra 59 500
1.3.Poslanci a aktíva MSZ 132 000
1.3. Poslanci - školenie  2 000
1.4.Úroky a bankové operácie  54 800
1.4.Úroky ISPA  17 000

Ebben nincs benne a Városi Kultúrház, Matrika, a városi rendőrség és a többi külsős városi cég.

Szerintem 21.653 000 Euró ami elköltésre kerül túl nagy összeg, de a szelektín szemételhordásra, a városi utakra mégsem jut elegendő.

A közszolgáltatási osztály költségvetése 3.279 000 Euró ami hatalmas összes, ezt ha okosan és átláthatóbban költjük el, akkor sokkal többet ki lehetne belőle hozni. Az összes városi utat, parkot, szelektív szemétbegyűjtést meg lehetne belőle oldani. Ehelyett több a nem megoldott probléma, mint a megoldott. 

4. Prostredie pre život 3 279 596
4.1.Výdavky z dotácie na životné prostredie  3 246
4.2.Komunálny odbor  2 540 000
4.2.Komunálny odbor – viazaná rezerva 70 000
Kalamitné situácie - rezerva  50 000
Súvislá, ucelená oprava MK  176 000
Obnova a údržba centra mesta 40 000
4.3.MOS výdavky Komun. odbor z dotácie  7 350
MOS zo zdrojov mesta  45 000
4.4.Dotácia MHD a spoj Komárno - Kava  180 000
4.5.Parkovací systém mesta  118 000
4.6.Obnova Mikroregionu (sídliská)  50 000

A sport, kultúra, média és műemlékekre szánt összeg szerintem túlságosan nagy .

Šport, kultúra, média, pamiatky 1 659 160

Csak a Városi Művelődési Központra szánt összeg (235 ezer Euró) kétszer akkora, mint a város összes útjára szánt költség. A Com-Média, vagyis a városi televízió akkora költségvetéssel gazdálkodik, mint a minden polgárt lakos érintő kátyúzó brigád. A sportra is kétszer annyit költünk, mint az utainkra. Szerintem arányosan mind a három említett költségvetési tételt arányosan le kéne csökkenteni egészében 100 ezer EURÓval és így kéne megtoldani az utakra szánt pénzeket. Az utak állapota minden polgárt érint, de a-es tételkéntz említett három csoport csupán a lakosság max. 10%. Ebből is lehet látni, hogy mennyire fejetlenül osztják a pénzt. Ha ehhez még azt is hozzáteszem, hogy pl. a komáromi 120 ezer Euróval szemben,az Érsekújvárban 400 ezer Eurót költenek az útjaik karbantartására, akkor mindenki számára világos, hogy nálunk valami nagyon nincs rendjén. A városi költségvetés igazi haszonélvezője a lakosság 10% csupán. A robotolo maradék 90% pedig naponta kerülgetheti a kátyúkat, szagolhatja a lakásaik környékén lévő szeméttelepek bűzét és figyelheti a mindenkori városvezetők hozzá nem értő ténykedéseit.

A városvezetés   ahelyett, hogy ésszerűen gazdálkodna, szolgájává vált a polgárok mintegy 10%, akiket a többség a kultúra, a sport, a politika közegből ismeri. Értem én, hogy ezek a témák fontosak, de nem lehet a polgárok többségének érdekeivel ellentétes kimenetelűek. Az adót mindenkinek egyformán kell fizetnie, akkor szerintem az a természetes dolog, ha mindenki, az összes polgár érdekei szerinti költségvetés szülessen, necsak egy zárt csoporté, azoké akik már eddig is a nem hozzáértésük miatt lassan de biztosan tönkreteszik Öregkomáromot. Megértem, hogy a turizmus fontos dolog, megértem, hogy a sport, kultúra is fontos tételek, de azt már nem értem meg, hogy-hogy a munkahelyteremtésre egy cent, de annyi nem található a költségvetésben. Ez csak ahhoz tudom hasonlítani, amikor is valaki el kezd autót gyártani, de a kormányt kifelejti belőle. A városunk lepusztulását, az eddigi tönkretételét csakis új munkahelyek megteremtésével lehetne felfelé ívelő pályára állítani. A munkahelyeket nem lehet minden választás előtt kampánycélokból beígérni, majd semmi konkrét nem fog történni. A munkahelyteremtést szisztematikus munkával, egy kis csoportnak kéne irányítania, megfelelő technikai és emberi háttérrel és ez kiadási tétel. Ha a városvezetés komolyan gondolja a munkahelyteremtés, annak meg kellett volna mutatkoznia a költségvetésben is. Mondjuk az 5.9 tételként minimálisan 100 ezer Eurós tételként. Ez nincs, de vannak értelmetlen a lefolyóba öntött százezrek. Ha nem lesznek munkahelyteremtő próbálkozások, szakmai szintű hozzáállás, akkor munkahelyek sem lesznek sohasem és a város tovább fog pusztulni. Nem ártana már észhez térni, mert munkahelyeket csakis munkával lehet teremteni, hozzáértő szakemberek segítségével. 

A városvezetőink méga annyi esélyt sem adnak Öregkomáromnak a felgyógyulása érdekében, mint  háromlábú sünnek a hatsávos autópályán. A nem hozzáértésükkel teljesen  a földbe döngölnek minket.

Öregkomáromiak, Komárom-Újvárosban élők, környéken és az egész világban. Most mindenkihez szeretnék szólni. Komárom valamikor büszke és gazdag város volt, amikor Egy és egységes volt. Amikor olyan emberek lakták, akik nem azt nézték, ha tesznek és éltető erővel látják el ezt a város, hogy akkor cserébe mit kapnak, akkor mindannyiuknak jó volt, jobban éltek. Rengeteg mesterség, kétkezi szakember élt Komáromban:
asztalos, ács, bádogos, bodnár (kádár, pintér), bognár (szekérgyártó, kerekes), borbély, cipész, cukrász, csapó, csizmadia, drótos, fazekas, fogadós, fuvaros, fűszeres, halász, kalapos, süveges, kalmár, kádár, kárpitos, kerékgyártó, kesztyűs, kocsmáros, kovács, kosárfonó, kőfaragó, köszörűs, késes, kőműves, könyvkötő, kötélverő, lakatos, lovász, lócsiszár, mészáros, molnár, ötvös, órás, pék, puskaműves, révész, rézműves, sörfőző, szappanos, szabó, szíjjártó, szitás, szűcs, takács, teknővájó, tímár, üveges, varga, vályogvető, vincellér. Ma hol vannak ezek a szakmák, mesteremberek és hol vannak a modern szakmám mívelői? Sehol!!! Egy haldokló lepusztuló városban élünk. Komáromot egységes nagy várossá kell alakítani. A két városrésznek ki kell mondani, hogy újból egy város vagyunk. nem kell törődni azzal mit mond, vagy tesz ellenünk a nagypolitika. Lejjebb már nincs út. Kész tények elé kell állítani a megalkuvó politikusainknak Pozsonyban és Budapesten is.. Olyan nincs, hogy nem lehet. Minden lehetséges csak akarni kell. A két városrész parlamentjének egy nagy parlamentként kéne működnie. KOMÁROM CSAK EGY VAN, NAGY ÉS BÜSZKE KOMÁROM. Ki van ellene? SENKI!!! Akkor mire várunk, ki kell hegyezni a kaszákat és révbe kell juttatni Komárom megmaradási szekerét. Mi keresztünk, csak is egy büszke és egységes Komárom lehet, csak ezt szabad cipelnünk, ezért vagyunk itt, ezért kell dolgozni, ameddig az erőnk el nem hagy és nem kerülünk őseink ítélőszéke elé.

bj